Denix Colt Navy 1851 alias Griswold & Gunnison Model 1862

Minden gyermekben ott él valahol a vadnyugati pisztolyhős, a mindenkit legyőző cowboy szelleme. Aki ezt tagadja az vagy hazudik, vagy ingerszegény környezetben nőtt fel. Ki ne szerette volna Charles Bronson, Clint Eastwood, vagy valamely más híres Sergio Leone filmben feltűnő  színész által alakított negatív vagy pozitív hős pisztolyát magáénak tudni. Így voltam ezzel jómagam is. Részemről a fegyverek közül mindig is két kedvencem volt, az egyik az első alsó kulcsos ismétlőpuskák egyike a híres Winchester M1866/73-as puska, míg a másik Colt 1851-es Navy modellje volt.

 Clint Eastwood - A Jó, a Rossz és a Csúf c. 1966-os filmből (www.imfdb.org)

Hailee Steinfeld - a True Grit 2010 remakjéből (www.imfdb.org)

A Dragunov SVD - Snayperskaya Vintovka Dragunova (СВД - Снайперская винтовка Драгунова) fegyver története

A fegyverismerők körében nem ismeretlen a Szovjet SVD "mesterlövészpuska", hiszen számos haderőben, köztünk hazánkban is rendszerben állt és áll még most is. Erről a fegyverről szeretnék most egy kicsit bővebben írni, remélhetőleg olyan információkat is közölve, amit eddig nem volt közismert erről a típusról.

A második világháború után, a hidegháború felerősödésével a fegyverkezési verseny fokozódott. Ez magával hozta a különböző fegyverrendszerek, közöttük a gyalogsági lőfegyverek modernizációját. Az új fegyverrel szembeni elsődleges követelmény - a mesterlövész puskákra jellemző "egy lövés – egy találat" helyett - a harci körülmények között egymás után gyorsan leadható pontos célzott lövések voltak. Ez kizárta a hagyományos tolózáras fegyvereket, és a fegyver öntöltő voltára helyezte a hangsúlyt. Lehetőségként felmerült a még rendszerben álló Fedor Tokarev által tervezett SVT-38, SVT-40 illetve Szergej Szimonov AVS-36, SKS-44 típusának rendszeresítése (áttervezése).

A 6Г12 (ТКБ-076) РПГ-18 "Муха" (RPG-18 "Légy") kézi páncéltörő rakéta

A 60-as évek közepén a szovjet vezetés - az egyre erősödő fegyverkezési verseny hatására - elhatározta, hogy a hadsereg kézi lőfegyvereinek modernizációs programjával egy-időben az akkor rendszerben lévő RPG-2, RPG-7 kézi páncéltörő fegyvereket egy modernebb, egyszerűbb a kor színvonalának megfelelő "egyszer használatos" kézi páncéltörő fegyverre cseréli le.Az új fegyvernek számos kritériumnak kellett megfelelni, de mivel a szovjet hadmérnökök addig még nem terveztek hasonló eszközt, megfelelő tapasztalatok híján - az szűk időkorlát miatt - az akkoriban rendszeresített amerikai könnyű pct. rakétát az M72 LAW-ot igyekeztek lemásolni, több-kevesebb sikerrel.

A fejlődés irányvonala: RPG-2, RPG-7, RPG-18, RPG-22

Az MC51 fegyver története

Jelen írással az MC-51 fegyver történetét szeretném ismertetni, illetve arra a tényre rámutatni, hogy a széles körben fellelhető információkkal szemben az MC-51 soha sem volt a Heckler & Koch (H&K) gyár terméke, bár a róla szóló ismertetőkben 99%-ban ez az adat szerepel, tévesen.

Az MC51 a korai 80-as évek terméke, amelyet az F R Ordnance International Ltd, Frog's Hall, Hertfordshire-ben lévő angliai üzeme gyártott a híres fegyverkonstruktőr Bill Fleming közreműködésével. Feladatuk az volt, hogy egy olyan fegyvert fejlesszenek ki a német G3A4-ből, amely alkalmas a brit különleges erőknél - az SAS, és az SBS - alkalmazott fegyvereket kiváltani egy erős és viszonylag kompakt fegyverrel.

Szomszédok Reload, avagy a kis Magyar valóság

Szomszédok, avagy a kis Magyar valóság

I.

A brutálisan kerregő kereklámpás merci lassan lehúzódik a járda mellé, majd hatalmasat rándul, mikor a sofőr leállítja a dízelmotort. Nem veszi észre, hogy a tojáshéjszínű sokmázsás dög lassan gurul hátra, csak akkor eszmél, hogy szar van a palacsintában, mikor a merci segge beleütközik a szemeteskonténerbe.

A k*rva életbe, gondolja, ez a kib*szott automata sebességváltó, hogy mindig elfelejtem parkolóállásba rakni… Azon a héten negyedszer gurul bele valami tereptárgyba, meg múlt héten a földszinten lakó hülyegyerek kölyökmacskájának a fejére sikerült véletlenül ráállni. Szegény gyerek. Nem merte neki megmondani, elcsomagolta a macskát egy műanyagzsákba és bedobta a csomagtartóba, így is majdnem észrevették. Apropó, jó lenne már valami elhagyott helyen kidobni mert az utasok néha megjegyzik, hogy furcsa szag van. Ráadásul meg is ígérte a kölyöknek, hogy segít megkeresni, most meg bakker addig hordhatja a macskát kereső hirdetést a hátsó szélvédőn, amíg elő nem kerül. Márpedig nem fog. Kemény az élet.
 

7,65mm-es FÉG 48.M Pisztoly

A pisztoly története 1946-ra vezethető vissza, mivel 1945 után a rendőrség nem rendelkezett egységes lőfegyverrel. Nagyon vegyes fegyverzettel, nagy részben 1935.M és Kar.98 Mauser puskákkal és 1937.M pisztolyokkal voltak felszerelve. Így sürgős igény jelentkezett az addigi vegyes fegyverarzenált leváltó a Walther PP-nél használt és akkoriban jól bevált 7,65 mm-es Browning-tölténnyel tüzelő egységes szolgálati pisztolyra.

A tervezési feladatot két fegyverkonstruktőr  Elődy Lajos és a fiatal Kameniczky József kapta meg. Ha egyáltalán tervezésről beszélhetünk, mivel a fegyver végeredményben a Walter PP egyenes másolata volt, kiegészítve néhány a biztosításában szerepet játszó megoldással. Ezért anno a Magyar Népköztársaság jelentős büntetést volt kénytelen fizetni a Walther PP engedély nélküli másolásáért, gyártásáért. A két fegyverkonstruktőr közreműködésével a "tervezés" 1947-ben haladéktalanul elkezdődött, és cirka egy év múlva 1948-ban kezdték el a fegyver sorozatgyártását.

A KM-1M típusú Mig-21-ben alkalmazott katapultülés ismertetése

A katapultülések a közhiedelemmel ellentétben nem az "újkori" modern repülés kezdetén, hanem már sokkal korábban kerültek alkalmazásra. Először a második világháború vége felé merült fel, az egyre gyorsabb, komplexebb és újabb repülőgépek üzemeltetése során a személyzet "vészelhagyási" módszerének megreformálása. Ekkor még szinte kizárólag a fülketető kézi ledobása, majd a repülőgépből való kiugrás, és az ejtőernyő pilóta általi manuális nyitása jelentette az egyetlen menekülési módot a gép személyzete számára.

Ez a módszer azonban az újabb gépek esetén nem volt alkalmazható és célravezető, így mindenképpen szükség volt kiváltani egy új módszer az akkoriban megfogalmazódott „kivethető ülés„ bevezetésével. A második világháború kitörése után az ez irányú kísérletek már a korai 40-es években elkezdődtek. Ezekben számos gyár vett részt (Saab, Heinkel, Dornier). A fejlesztésben a Heinkel gyár járt az élen. Ezek az ülések a mai ülésekkel ellentétben még nem pirotechnikai, hanem sűrített levegős elven működtek.

1. ábra - A sűrített levegős Heinkel Katapultsitz