A 60-as évek közepén a szovjet vezetés - az egyre erősödő fegyverkezési verseny hatására - elhatározta, hogy a hadsereg kézi lőfegyvereinek modernizációs programjával egy-időben az akkor rendszerben lévő RPG-2, RPG-7 kézi páncéltörő fegyvereket egy modernebb, egyszerűbb a kor színvonalának megfelelő "egyszer használatos" kézi páncéltörő fegyverre cseréli le.Az új fegyvernek számos kritériumnak kellett megfelelni, de mivel a szovjet hadmérnökök addig még nem terveztek hasonló eszközt, megfelelő tapasztalatok híján - az szűk időkorlát miatt - az akkoriban rendszeresített amerikai könnyű pct. rakétát az M72 LAW-ot igyekeztek lemásolni, több-kevesebb sikerrel.
A fegyver kifejlesztését Виктор Иванович Барабошкин és Инесса Евгеньевна Рогозин szovjet mérnökök 1967-ban kezdték meg a КБ «Базальт» és ЦКИБ СОО «Тула» fegyvergyárak közreműködésével. A kezdeti sikertelen tervekből végül 1970-ben ТКБ-076 típusnéven született meg a később РПГ-18 néven ismerté vált fegyver. Az 1971-ben végrehajtott sikeres lőtesztek után 1972 áprilisában került csapatpróbára, majd a sikeres csapatpróbák után 1973. június 26-ai dátummal rendszeresítésre került a szárazföldi csapatoknál 6Г12 РПГ-18 "Муха" típusnéven. A rakétát egészen 1993-ig kisebb módosításokkal gyártották, közel 1.5 milliós darabszámban. A nemzetközi piacon is értékesítették ~700$/db áron. 1993 után a továbbfejlesztett RPG-22 típus vette át a helyét, azonban nem került ki végleg a hadsereg arzenáljából, mivel még napjainkban is megtalálható számos alakulat fegyverzetében. Legjelentősebb számban Afganisztánban, illetve Csecsenföldön vetették be, de rendszeresítették a volt Jugoszláviában (1978), VNDK-ban (1979) és az NDK-ban (1980) is.
A fegyver szerkezetében sokban hasonlít a már említett amerikai M72-höz, azonban s Szovjet mérnökök a számos olyan technikai változtatást is eszközöltek a fegyveren, ami az eredeti amerikai M72-n nem volt megtalálható. Mindezek mellett a fegyver a szokásos orosz egyszerű és praktikus kivitelezés/használat irányvonalat követi.
A fegyver általános felépítése és főbb részei
Ezek az alábbiak:
- A fegyver tűz-késszé tételekor (A cső széthúzásakor) a hátsó védő kupak nem repül le, hanem a vetőcsövön marad, miáltal ha mégsem használjuk a rakétavetőt, akkor ismét biztonságosan lezárt szállítási helyzetbe hozható.
- Csak teljesen kihúzott állapotban élesedik ki (húzódik fel) az elsütő szerkezete, ezáltal "félt-üzkész" helyzetbe is hordozható úgy, hogy a vetőcsövet kb 3/4-ig kihúzva (az irányzékokat kipattintva) a védőkupakokat levéve hordozzuk a véletlen elműködés veszélye nélkül.
- Az elsütőszerkezet felhúzás után bebiztosítható a hátsó irányzék (felhúzókar) jobb oldalán található kis karral
- +-50°C között alkalmazható bármely időjárási viszonyok között.
A fegyver főbb részei:
- a külső vastagabb T13 típusjelű ЭП-5122-el bevont üvegszálas cső, ezen találhatóak az irányzékok, a működtető és elsütő szerkezet, és az első védőkupak
- a belső 65ХЗД1Т típusjelű (később 65ХЗАМГ6М) dúralumínium cső. Ezen a csövön található a hátsó védőkupak, az indító csappantyú és végül de nem utolsósorban a csövön belül helyezkedik el maga a 64mm-es páncéltörő rakéta.
- A fegyver tűz-késszé tételekor (A cső széthúzásakor) a hátsó védő kupak nem repül le, hanem a vetőcsövön marad, miáltal ha mégsem használjuk a rakétavetőt, akkor ismét biztonságosan lezárt szállítási helyzetbe hozható.
- Csak teljesen kihúzott állapotban élesedik ki (húzódik fel) az elsütő szerkezete, ezáltal "félt-üzkész" helyzetbe is hordozható úgy, hogy a vetőcsövet kb 3/4-ig kihúzva (az irányzékokat kipattintva) a védőkupakokat levéve hordozzuk a véletlen elműködés veszélye nélkül.
- Az elsütőszerkezet felhúzás után bebiztosítható a hátsó irányzék (felhúzókar) jobb oldalán található kis karral
- +-50°C között alkalmazható bármely időjárási viszonyok között.
A fegyver főbb részei:
- a külső vastagabb T13 típusjelű ЭП-5122-el bevont üvegszálas cső, ezen találhatóak az irányzékok, a működtető és elsütő szerkezet, és az első védőkupak
- a belső 65ХЗД1Т típusjelű (később 65ХЗАМГ6М) dúralumínium cső. Ezen a csövön található a hátsó védőkupak, az indító csappantyú és végül de nem utolsósorban a csövön belül helyezkedik el maga a 64mm-es páncéltörő rakéta.
A fegyver harchelyzetben. A metszeti képen jól látható a rakéta elhelyezkedése a vetőcsőben
A ПГ-18 (7П11) rakéta:
Technikailag nem mondható bonyolultnak a szerkezete, mindösszesen három főrészből áll. A РГК-3 típusú kumulatív robbanófejből, a ППК-5 típusú lőporos indító(kilökő) hajtóműből, és a négy/hat darab stabilizáló
szárnyal felszerelt fúvóka egységből. A szárnyak 10 fordulat/másodperces sebességgel forgatják meg a rakétát a hossztengelye körül, ami rendkívül jó ballisztikai stabilitást biztosít a röppálya teljes szakaszán a rakétának.
Technikailag nem mondható bonyolultnak a szerkezete, mindösszesen három főrészből áll. A РГК-3 típusú kumulatív robbanófejből, a ППК-5 típusú lőporos indító(kilökő) hajtóműből, és a négy/hat darab stabilizáló
szárnyal felszerelt fúvóka egységből. A szárnyak 10 fordulat/másodperces sebességgel forgatják meg a rakétát a hossztengelye körül, ami rendkívül jó ballisztikai stabilitást biztosít a röppálya teljes szakaszán a rakétának.
A PG-18 rakéta és főbb részei
A rakétán található főbb jelölések és azok jelentése:
ОКФОЛ
25-07-82
- Robbanófej töltete
- Gyár kódja - gyártási hónap - gyártási év
ВП-18
01-82
- Detonátor típusa
- Gyár kódja - gyártási hónap - gyártási év
ППК-5
21-06-82
- Rakétahajtómű típusa
- Gyár kódja - gyártási hónap - gyártási év
25-07-82
- Robbanófej töltete
- Gyár kódja - gyártási hónap - gyártási év
ВП-18
01-82
- Detonátor típusa
- Gyár kódja - gyártási hónap - gyártási év
ППК-5
21-06-82
- Rakétahajtómű típusa
- Gyár kódja - gyártási hónap - gyártási év
A rakéta esetében - amint azt már fentebb említettük - indító hajtóműről beszélünk, mivel a rakéta a csövet elhagyva nem mint aktív hajtóművű rakétalövedék (pld. RPG-7), hanem mint ballisztikailag passzív lövedék viselkedik. Ezáltal kisebb mértékben hatnak rá a környezeti hatások (szél, eső, hőmérséklet), ellentétben pl. az RPG-7-el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 100 m-es célzott lőtávon egy 4-6 m/s-os oldalszél maximum 30 cm kitérést ad a rakétalövedéknek. Ilyenkor 1/10-el kell csak irányt helyesbíteni (előtartani) és oldalra célozni. Nagyobb szél esetén (~10m/s) a kitérés 60 cm-re is nőhet, ekkor 1/3-al kell szél ellenében a célzást áthelyezni. A későbbi gyakorlati tapasztalatok alapján ez 75-150 m-es alkalmazási távolságon még erős szélben is 100%-os találati arányt biztosít harci körülmények között tapasztalt kezelőszemélyzet esetében. A rakéta szórása 40 cm 150 m-en, ez harcjárműre kivetítve 100%-os találati aránynak felel meg, illetve 70 cm 200 m-en, ami harcjármű esetében 50%-os találati aránynak felel meg.
Az irányzóvonal viszonya a vetőcső vízszintes helyzetéhez viszonyítva
A robbanófej:
Maga a robbanófej a jól megszokott kialakítást követi. A kumulatív РГК-3 típusjelzésű 312g ОКФОЛ - OЛ (95% HMX (Oktogén), 5% viasz) töltetű páncéltörő robbanófej, gyújtója ВП-18-as piezoelektromos működésű szerkezet, az RPG-7-esnél már alkalmazott típus továbbfejlesztett változata.
ВП-18-as piezoelektromos csapódógyújtó
A kumulatív tölcsér anyaga az olcsóbb gyártás és kisebb súly miatt nem réz, hanem alumínium. A fej hátuljában található a kettős biztosítású (centrifugális, csapódó), önmegsemmisítőt is tartalmazó B-659 (korai modelleknél alkalmazott) vagy ВП-18 detonátor.
ВП-18 kettős biztosítású detonátor
A detonátor a robbanófej és a rakétahajtómű között helyezkedik el, és a rakéta kilövése után 2-15 m megtett út után élesedik. A kilövéstől számított 4-6 másodperc múlva, egy esetleges céltévesztés esetén felelős a rakéta megsemmisítéséért. A rakétában található biztosító szerkezetnek köszönhetően a rakéta esetleges 3 m magasról történő leesését a gyújtószerkezet sérülés vagy elműködés nélkül elviseli. Az éles rakéta színe olívzöld, vagy zöldesbarna, míg a gyakorló fejnek fekete a színe.
Irányzék:
A fegyver irányzéka egyszerű mechanikus irányzék. 50, 100, 150, 200 m-re lévő célra teszi lehetővé célzott lövés leadását. Az első irányzékon található jelzések: 5, 10, 15, 20 az előzőleg említett távolságoknak felelnek meg. Az első irányzék az első változaton még átlátszó plexi lemezből festett feliratokkal készült (a la M72). 1977-től ezt egy egyszerűbb fémlemezből készült első irányzékkal váltották ki, ami olcsóbb és nem utolsósorban egyszerűbben előállítható volt.
Irányzék:
A fegyver irányzéka egyszerű mechanikus irányzék. 50, 100, 150, 200 m-re lévő célra teszi lehetővé célzott lövés leadását. Az első irányzékon található jelzések: 5, 10, 15, 20 az előzőleg említett távolságoknak felelnek meg. Az első irányzék az első változaton még átlátszó plexi lemezből festett feliratokkal készült (a la M72). 1977-től ezt egy egyszerűbb fémlemezből készült első irányzékkal váltották ki, ami olcsóbb és nem utolsósorban egyszerűbben előállítható volt.
Az első változat irányzó elemei. Jól látható a plexi első irányzék
A módosított változat immár lemezből sajtolt első irányzéka
Másodlagos szerepe az irányzéknak a cél távolságának megbecsülése. Ezt úgy valósítja meg, hogy 150 m-es (15) irányzék U osztásába helyezve a harckocsi képét az szemből pontosan fedi az irányzék bevágását (oldalról a torony szélességének felel meg az U kivágás szélessége). Ha nagyobb a kép, akkor a harckocsi közelebb, ha kisebb akkor távolabb van, mint 150 m.
Távolság becslése az első irányzék segítségével
Az oldalhelyesbítés értékei oldalszél esetén
A hátsó irányzék diopteres rendszerű, egy kis átmérőjű lyuk található rajta. A rakéta alkalmazása előtt a környezeti hőmérsékletnek megfelelően ez a lyuk feljebb, vagy lejjebb állítható a hátsó irányzék lapkájával. Az irányzék így + állásban 0°C és +50°C illetve - állásban -50°C és 0°C között tesz lehetővé pontos célzást. Gyári állapotban az irányzék + állásban található. Az átváltásához a hátsó irányzékkaron belül lévő kis lemezt kell oldalra (+,- irányban) elmozdítani. Erre azért van szükség, mert a lőporos indító hajtőmű alkalmazásából adódóan, eltérő környezeti hőmérsékletben kompenzálni kell a rakéta röppályáját. Korlátozott látási viszonyok között (köd, eső, éjszaka) ~70-80 m-en az irányzékok tetején található szélesebb szögletes irányzék illetve bevágás alkalmazható célzásra. A diopteres célzáskor a szemnek a hátsó irányzék mögött 7-10cm-re kell elhelyezkedni ahhoz, hogy az első irányzék látható legyen.
A hátsó irányzék mindezek mellett más fontos funkciót is ellát. Ezzel lehet a rakétavető elsütőszerkezetét tűzkész állapotba helyezni (felhúzni). Felhúzás után a hátsó irányzék jobb oldalán található kis karral be is biztosíthatjuk az elsütőszerkezetet, úgy hogy jobb oldalra elfordítjuk, ezáltal elemelkedik a fegyver síkjától, így sötétben is jól kitapintható az elsütőszerkezet élesített és biztosított (felhúzott) helyzete. Az elsütőgomb a hátsó irányzék előtt található meg, az elsütőszerkezet felhúzott állapotban a fent említett módon biztosítható, viszont nem feszteleníthető. Az elsütőgomb lenyomásakor felszabadul a rugó által összenyomott elsütő rúd, végén az ütőszeggel, ami belecsap a vetőcső hátulján lévő csappantyúba, ami a hozzá csatlakoztatott rakéta indító szerkezetet aktiválja és ezzel elindítja a rakétát.
A hátsó irányzék, és az irányzékkal felhúzható elsütő szerkezet rudazata
A vetőcső bal és jobb oldalának közepén egy nagyméretű fekete alapon fehér ábrákkal és szöveggel ellátott mindenre kiterjedő egyszerű használati útmutató található.
Német és Orosz nyelvű használati útmutató, ami megtalálható a vetőcső két oldalán
A vetőcsövön található feliratok is jelentősen különböznek az első és az azt követő változatok között. Az első változatoknál még nem a fegyver hivatalos neve volt feltüntetve a fegyveren, hanem csak a kódneve (Муха) szerepelt. Később 1977-től ezt módosították РПГ-18-ra.
Régi és új feliratok a vetőcsövön.
Német változat feliratai
A vetőcsövön található főbb feliratok és jelentésük:
Pld.:
B-659 533-4-73
Муха 254-10-73
ОКФОЛ
ППК-5 10-73-K
ВП-18 533-1-81
РПГ-18 254-4-81
OЛ
П-5 14-80-K
РПГ-18И
254-77-79 Л
ИНЕРТ
П-5 1-79-K
Муха 254-10-73
ОКФОЛ
ППК-5 10-73-K
ВП-18 533-1-81
РПГ-18 254-4-81
OЛ
П-5 14-80-K
РПГ-18И
254-77-79 Л
ИНЕРТ
П-5 1-79-K
- Detonátor típusa / Gyár kódja - gyártási hónap - gyártási év
- Rakéta típusa / Gyár kódja - gyártási hónap - gyártási év
- Robbanófej töltete
- Lőporos hajtómű típusa / Gyártási hónap - gyártási év
- Rakéta típusa / Gyár kódja - gyártási hónap - gyártási év
- Robbanófej töltete
- Lőporos hajtómű típusa / Gyártási hónap - gyártási év
Практ - Oktató (Mindenfajta töltet és pirotechnika nélküli változat. Oktatótermi gyakorláshoz)
Инерт - Súlyra hozott (Robbanótöltet nélküli rakétával, egyébként minden tekintetben egyenlő az éles változattal)
Учебноe - Gyakorló (Rakéta és pirotechnika nélkül, csak a cső maga. Terepen való gyakorláshoz)
ОКФОЛ - OЛ = 95% HMX (Oktogén), 5% viasz
Инерт - Súlyra hozott (Robbanótöltet nélküli rakétával, egyébként minden tekintetben egyenlő az éles változattal)
Учебноe - Gyakorló (Rakéta és pirotechnika nélkül, csak a cső maga. Terepen való gyakorláshoz)
ОКФОЛ - OЛ = 95% HMX (Oktogén), 5% viasz
Technikai adatai:
Kis hatótávolságú, egyszer használatos könnyű kézi páncéltörő rakéta.
Űrmérete: 64mm
Hossza: 705/1050mm
Tömege: 2,6kg, üresen: 1,4kg
Löv. kezdősebessége: 115m/s
Hatásos lőtávja: 135m
Max. lőtávja: 200m
Átütő képessége:
- 375mm páncél 90°-on
- 150mm páncél 60°-on
- 1000mm téglafal 90°-on
- 500mm betonfal 90°-on
Tűzkésszé tétele menethelyzetből: 8-10s
Csomagolása: zsírpapírba - 8db vetőcső/láda
Szállítása: hordszíjon háthelyzetben, illetve ejtőernyős ugráshoz védő vászonhuzatban mellkason.
Hordláda és azok feliratai
Hordmódja háton
Ejtőernyős ugráskor használandó védő vászonhuzat
A fegyver alkalmazása:
A fegyver 1973-as rendszeresítése után éles körülmények között először Afganisztánban vetették be nagy számban. Itt ugyan nem voltak a Szovjet hadseregre fenyegetést jelentő harcjárművek, azonban sikeresen lehetett alkalmazni a sziklába vájt fedezékek, bunkerok és kismértékben élőerő ellen is.
A fegyver 1973-as rendszeresítése után éles körülmények között először Afganisztánban vetették be nagy számban. Itt ugyan nem voltak a Szovjet hadseregre fenyegetést jelentő harcjárművek, azonban sikeresen lehetett alkalmazni a sziklába vájt fedezékek, bunkerok és kismértékben élőerő ellen is.
A katonák tapasztalatai pozitívak voltak a fegyverről. Könnyebben kezelhető és hordozható, a harcjárműben könnyebben elférő és nem utolsósorban kisebb fegyver volt mint az elődje az RPG-7. Ennek ellenére megvoltak a maga hibái is. Az első szériáknál a plexi első irányzékról a fegyver hosszabb hordozása után illetve a nagy hőség hatására gyakran leolvadt a festékkel felfestett irányzék skála. Az indító kapszli (a rakétaindításért felelős csappantyú) nem megfelelően, vagy egyáltalán nem volt lakkal szigetelve, emiatt számos esetben a fegyver csütörtököt mondott. Mindezek ellenére egy jól bevált fegyver lett az 1977-es "generál" után. Később a fegyvert számos ország is megvásárolta, vagy licensz alapján gyártotta. A korszerűbb reaktív és szendvics-páncélzatok megjelenésével azonban elsődleges funkcióját - a harcjárművek elleni alkalmazást - már nem tudta maradéktalanul ellátni, ezért 1993-ban kivonták az Orosz hadsereg fegyverzetéből. Ezután a korszerűbb és hatásosabb RPG-22 vette át a helyét, de még napjainkban is megtalálható számos kisebb Orosz speciális alakulat fegyvertárában.
A közel keleten, Afrikában illetve Afganisztánban azonban még mindig közkedvelt fegyvere a lázadó/terrorista csoportoknak, köszönhetően könnyű kezelhetőségének és kis méretének.
Az amerikai erők által lefoglalt rakétavető Afganisztánban és a vele megtámadott HUMVEE
Közel-Kelet - Palesztína
Az RPG-18 a Görög hadsereg egyik alap fegyvere
Ukrán hadgyakorlaton
A fegyver használata, tűzkésszé tétele:
- Megvizsgáljuk, hogy nincsen-e a vetőcsövön sérülés
- Lenyitjuk a hátsó védőkupakot
- Egy erőteljes mozdulattal széthúzzuk a csövet, addig amíg erőteljes kattanást nem hallunk (ekkor rögzítődik a két cső egymáshoz egy retesz segítségével)
- A széthúzás hatására kipattan az első irányzék, lepattan az első védőkupak, illetve a hátsó irányzék/felhúzókar függőleges helyzetbe áll
- A hátsó irányzékot a cső felé lenyomva felhúzzuk az elsütő szerkezet rugós mechanikáját, miáltal a csappantyút védő retesz kiszabadul és az élesített helyzetet jelezendő függőleges helyzetbe áll. A hátsó irányzék jobb oldalán található jól kitapintható biztosító kar (ami a felhúzott helyzetet jelzi pl. éjszaka) szintén első helyzetbe kerül. Szükség esetén ezt jobb oldalra kifordítva bebiztosítható a fegyver
- Irányzás után kibiztosítjuk a fegyvert, ha be volt biztosítva, majd megnyomjuk az első irányzék előtt található elsütőgombot, miáltal az elsütőrúd belecsap a hátsó részen található csappantyúba, ami hatására a rakéta elhagyja a vetőcsövet.
Az RPG-18, mint oldal elleni akna:
A fegyvert lehetséges volt távirányított oldal elleni aknaként is alkalmazni (TM-73) ehhez fel kellett szerelni МВЭ-72 (минный взрыватель электронный 1972) indító szerkezettel.
A fegyvert lehetséges volt távirányított oldal elleni aknaként is alkalmazni (TM-73) ehhez fel kellett szerelni МВЭ-72 (минный взрыватель электронный 1972) indító szerkezettel.
Az МВЭ-72 főbb részei
Az indító szerkezet egy akkumulátorral (C20) felszerelt központi egységből és egy ahhoz csatlakoztatható mechanikus rántásra induló élesítő zsinórból illetve egy 0,14 mm átmérőjű 50 m hosszú felcsévélt indító vezetékből áll. Ezen vezeték elszakításakor lép működésbe a fő egység ami elindítja magát az RPG-18 rakétát.
A készre szerelt egység a becsatlakoztatott indító vezetékkel
Az indító szerkezetet a vetőcsőre szerelve a vetőcsövet pld egy fához rögzítve az eszköz képes volt az МВЭ-72 egységhez kapcsolt "vezérlődrót" elszakításakor az egység által a rakétát működésbe hozni teljesen
automatikusan.
automatikusan.
Használati utasítása egy amerikai tűzszerész kézikönyvből
Felhasznált irodalalom:
- Руководство по реактивной противотанковой гранате РПГ-18, 1982 Moszkva
- Reaktive Panzerabwehrgranate RPG-18 Beschreibung und Nutzung, 1980 Berlin
- www.thegunnetworks.org
- www.lenta.ru
- diversant.h1.ru
- www.rifle-guns.ru
- www.arms.ru
- dzromon.narod.ru
- www.saper.etel.ru
- talks.guns.ru
Copyright, 2009 Becz László
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése